Jellemző: félörökzöld, tarka levél, méhlegelő, ehető termés Tudományos név: Elaeagnus ebbingei ’Gilt Edge’ Magyar név: Sárga-tarka levelű ezüstfa
Származás: az Elaeagnus ebbingei-t Hollandiában az E. macrophylla és az E. punges keresztezésével 1928-ban állították elő
Amiért szeretjük: a virágszegény nyár végi, őszi időszakban meglepő illatos, bár alig észrevehető virágaival gyönyörködtet és táplálékot nyújt a rovarok számára. Ezüstös félörökzöld sárga-tarka levelei, pompás habitusa kellemes megjelenésű dísze a kertnek
Virág: október-november, krémfehér, illatos
Leírás: 2-3 m magas, gyors növekedésű, sűrűn bokros félörökzöld cserje. Hajtásai tövisesek, eliptikus levelei csillámszőröktől kissé érdes. Illatos virágai a levelek hónaljában ősszel nyílnak
Felhasználás: kései virágzásával a kerti rovarok csalogatója; magányosan vagy színes vegyes cserjecsoportba ültetve mutatós sárga-tarka levelű dísznövény; nyírt vagy nyírtlan sövényt is ki tudunk nevelni belőle; termése ehető
Fényigény: inkább napos vagy csak kissé félárnyékos helyre ültessük
Ajánlott termőhely: meszes talajba nem való! Szereti a jobb minőségű kerti talajokat, de a szélsőséges talajokon is szépen díszlik
Ültetési távolság: 1 m
Ellenállóképesség: egészséges fajta, igénytelen, de a téli széltől kapjon védettséget
Gondozás: nagyon ellenálló növény, gondozást nem igényel
Helye az erdőkertben: illatos virágai ősszel, az amúgy virágszegény időszakban nyílnak.
Megjegyzés: hideegbb teleken gondoskodjunk téli takarásról Szállítási méret: 2 liter; 30-40 cm

Galéria